Az autókkal zsúfolt belvárosok legfőbb problémája, hogy a lakosoknak egyre kellemetlenebbé válik a környezet, ami elvándorlási hullámot indíthat be - ezt Balogh Samu, várostervező és a főpolgármester kabinettfőnöke mondta előadásában a Budapesti Városházán tartott pódiumbeszélgetésen. Budapest, ahogy az Balogh prezentációjából is kiderült, az egymást követő válságok és a pénzügyi nehézségek ellenére is elkötelezetten dolgozik a gyalogos és kerékpáros infrastruktúra fejlesztésén és a városi zöldfelület növelésén. Mutatják ezt az emblematikus budapesti terekről és utcákról készült képpárok is, amelyeken látható, hogy az olyan közterek, mint a Kecskeméti utca vagy a Vörösmarty tér néhány évvel ezelőtt még városi autópályaként vagy parkolóként funkcionáltak – ma pedig forgalomcsillapított vagy teljesen autómentes formában a város kedvelt sétálóhelyei.

 

Balogh Samu a felújítás óta autómentes Lánchidat és a nyáron az autóforgalomtól ugyancsak lezárt rakpartszakaszokat is bemutatta. Elhangzott továbbá, hogy ismét nagy igény van felszíni gyalogosátkelőkre, így Budapesten gombamód szaporodnak a zebrák az olyan fontos csomópontokon is, mint a felújított Blaha Lujza tér, hogy a gyalogosoknak ne kelljen az átkeléshez az aluljárót használni. További fontos fenntartható mobilitási projektként említette a MOL Bubi közbringarendszer kiépítését és a rollerszabályozást, amely segít rendet tartani ennek az egyébként szintén zöld mobilitási eszköznek a használata során.

 

A két város a mobilitási tervében tulajdonképpen ugyanazt tűzte ki maga elé fő célként: Bécs 2025-re, Budapest 2030-ra szeretné elérni, hogy a mindennapi közlekedésben az autóval megtett utak aránya 20 százalékra csökkenjen, 80 százalékban pedig zöldebb közlekedési alternatívákat (kerékpárt, tömegközlekedést, gyaloglást vagy egyéb fenntartható közlekedési formát) válasszanak a város lakói.

 

Petra Jens elóadásában bemutatta az osztrák főváros mobilitási stratégiájának céljait és aktuális eredményeit. A Mega-Radwegoffensive elnevezésű kerékpároshálózat-fejlesztési stratégia mellett olyan frissen bevezetett intézkedésekről is szó esett, mint a jobbra fordulási lehetőség a kerékpárosok számára a piros lámpánál. Az fejlesztések során a társadalmi ellenállásról és egyéb akadályokról is szót ejtett: a Mariahilfer Straße néhány évvel ezelőtt történt sétálóutcává alakítását hozta példának, amely eleinte széleskörű ellenállásba ütközött Bécsben, mára azonban a bécsiek birtokba vették és nagyon kedvelik - gyalogosok és biciklisták egyaránt.

 

Gyalogosügyi megbízottként természetesen bemutatta a bécsi kerületekre szabott "gyaloglási mesterterveket", amelyeknek a gyalogos infrastruktúra fejlesztése a célja. Szó esett még sétáló appokról és térképekről is, amelyek a gyalogos közlekedést hivatottak népszerűsíteni, valamint a forgalomvédett iskolautcákról. Külön kiemelte a jelenleg is futó LiDo projektet, amely egy kifejezetten autós környéken, a Duna bal partján található Floridsdorfban és Donaustadtban tűzte ki célul az aktívabb közlekedés, vagyis a gyaloglás népszerűsítését.

 

Az előadások után pódiumbeszélgetés következett a két előadó és Halász Áron moderátor, a Klíma és környezetügyi Főosztály szakreferense részvételével. Szó volt többek között a fizetős parkolásról, az iskolautcákról, valamint a fenntartható projektek tervezési folyamatairól és kommunikációjáról is. Petra Jens kiemelt fontosságúnak nevezte a jól megválasztott pilotprojekteket és a pozitív kommunikációt a lakosság felé. Ennek során mindig érdemes azt hangsúlyozni, hogy az emberek az adott projekttel mit nyerhetnek, és sosem azt, hogy miről kell lemondaniuk érte. A beszélgetés után a nézők és a sajtó képviselőinek kérdései következtek.

 

A fenntartható mobilitásról szóló tapasztalatcsere másnap egy zártkörű workshop keretein belül, városi szakértők és döntéshozók részvételével folytatódott Bécs Város Nemzetközi Irodájában, Budapesten.

 

Bécsi Mobilitási Ügynökség (német)

Bécs Smart Klima City stratégia (angol)

Bécsi mobilitási terv (PDF, angol)